2025. augusztus 28., csütörtök

Bakonyszentlászlói mindennapok

nudum bükkös
virágos kőris lependék-termése
heverő naprózsa
citromkocsord
meleg-, mészkedvelő mozaik: molyhos tölgy csemetével
korai kakukkfű
csomós harangvirág
jakabnapi aggófű
aszály sújtotta erdőtelepítés
elszáradt, tavaszi pótlás: szürke nyár csemete
puszta szil
szürke nyár
száraz cseres-bontás:
a természetesen, makkal felújuló területnek fényt kell biztosítani,
hogy a kikelő cser-csemeték megfelelő ütemben növekedhessenek;
az ilyen természetes felújításokat általában három ütemben: vetővágás-bontóvágás-végvágás szokás kezelni (persze a bontóvágás több évig is elhúzódhat)
lucfenyő utáni tarvágás:
erdőszerkezet-átalakítással hazai lombos erdővé próbáljuk átalakítani a területet
erdeifenyő fiatalos tisztítása:
gyérítési harveszterrel finomfeltárást végeztünk az elegyetlen erdei fenyő állományban,
mellyel tőszámszabályozást, valamint növőteret is biztosítunk a vitális faagyedeknek
tanulmányút a "Cigány nyiladékon":
a szegedi erdésztechnikus diákok egyik állomása a Fenyőfői ősfenyves volt

2025. augusztus 10., vasárnap

Egy hamvas rétihéja fészek

Bőszen a hamvas rétihéják és igazából más ragadozómadarak fiataljainak kirepülési szezonjában vagyunk. Mifelénk a hamvas'ok élveznek elsőbbséget, már ami a figyelmet illeti. Kaufman Gáborral egyeztettük a tényeket: mik a fejlemények a Marcal-medencei fészkeknél. Sajnos annyira nem jó adatok születtek: 3 sikertelen fészkelés és 2 sikeres. Ezek környékén nézelődtünk, gyűjtöttünk adatot Nikivel.

sikertelen fészkelésű revír:
ugyan a kaszálatlan védőzóna megmaradt, de a szárazság miatt minden más élőhelyfolt kaszálás alá került:
vsz. a ragadozók előszeretettel használták a megmaradt növényzetet, persze itt fészkeltek a rétihéják is.

Nem csoda az ok kaszálás: aszályos évünk van. A Veszprémi-csatornán áthaladva, bele-beletekintve nem emlékszem még ilyenre: száraz a meder. Csupán egy egykori hódgát-maradvány mellett fedezhető fel némi állott víz, igazából pocsolya.

Veszprémi-csatorna

A fő nézelődésünk az eget érte. Talán azért is mert a nagyobb testű madarak itt mozogtak leginkább. Örömünkre 1 öreg héja tojó repült át felettünk, majd ugyanebbe a termikbe 1 öreg fekete gólya is csatlakozott. A falvak fehér gólyái, a kirepült vörös vércsék és egerészölyvek tűntek még fel a kék égen. Az egyik nyárfán ücsörögve egy érdekesebb madarat szúrtunk ki. 1 (vsz. 2. éves) kígyászölyv kémlelte a vadászterületet. Pár képet kattintottunk róla, aztán a hamvas rétihéják háza/fészke tájékára indultunk.
egerészölyv
barna rétihéja hím
fehér gólya
tojó tövisszúró gébics
öreg fekete gólya
öreg tojó héja
seregély
seregély-fa
pihenő barna rétihéja hím

kígyászölyv

Megerősítettük Gábor infóit a kirepült hamvas rétihéjáknál: 1 + 3 fiatal repdesett a csoportos költőhelyen. Jól repültek, gyakorolnak már. Adatfelvétel céljából bementünk az egyik fészekhez. Könnyű volt, hiszen 5 m pontosággal már kifigyeltünk a korábbiakban. Szóval sikeresen megtaláltunk a természetes növényzetben: keskenylevelű, tarackoló sás, (vsz. a télisás) uralta a fészek környékét, pár nagy csalán társaságában. Kicsit arrább (~5 m-re) egy kisebb aranyvessző folt is megtalálható volt. A fészket 25 cm átmérőjű, maximum 5 cm magas tányér jellemezte mely kizárólag keskenylevelű sásból volt építve. Meszelések, pihetollak itt-ott. Fényképeztünk, majd egy közeli kiülőfa felé mentünk. Itt 2 BRH és 1 HRH tollat gyűjtöttünk be.

hamvas rétihéja fészek

csorda-hangulat

őz suta

gémes kút

2025. augusztus 3., vasárnap

Fiatal hamvasok nyomában

2025. július 15.

Hamvas rétihéja fiatalok nyomában

A Tábor óta eltelt egy hónap a hamvas rétihéják életében. Meg persze a mienkben is. Nikivel az egyik Pápához közeli revírhez mentünk, miközben Gábor a Marcal-medence más fészkeit követi nyomon.
Tehát a táborban megismert "keleti" és "nyugati" fészkekre összpontosítottunk ezen a kolóniás fészkelőhelyen (hiszen a két fészek 600 m távolságra fekszik egymástól, egy potenciális, 50 hektáros területen).
"Keleten" kezdtünk.
A tojó sokat repkedett a revírben, de már ki is ment rövidebb időre a táplálkozóterületre. Nem véletlen: 1 kirepült fiatal hamvas rétihéját figyeltünk meg a környéken. Sokat nem repkedett még, talán pár napja hagyhatta el a fészket. A hím egy pocokkal érkezett, melyet először a tojó vett át a levegőben, majd a fiatalnak foodpass'-olta át.
Átültünk "Nyugatra". Egy másik magaslesre.
Itt a tojó, név szerint a "tükrös" izgatottabb volt a fészek környezetében. Őzeket, barna rétihéjákat riasztott folyamatosan. A hím itt is pocokkal érkezett, de nem a tojónak adta át, hanem egyenesen a fészekre dobta a zsákmányt. Ekkor a fészektől távolabbról 1 másik juvenilis hamvas' rebbent oda, zsákmányt remélve. Itt arra a következtetésre jutottunk, hogy még a fészekben vagy annak környezetében repülni nem tudó másik fiatalok is lehetnek. Majd pár nap múlva vissza kell ellenőrizni a placcot, hányan vannak.
Érdekességként 1 második naptári éves, átszíneződő hím hamvas rétihéja is az élőhelyen repkedett, de különösebb interakció nem mutatkozott közte és egyik helyi madár között sem. Talán éjszakázóhelyként használja a területet.
Vörös gém, vörös vércse, barna rétihéja és darázsölyv került még fel a naplómba.
Ezek voltak az események.